Tavaszi szünet van Angliában, amit annyira nem szeretek, mert sokkal többet kell dolgoznom. Hétfőn játszóházba mentünk, ahol ilyen szuper labdáscsúszdásmászókás labirintus volt. Sajnos én nem mehettem be, pedig volt egy csúszda, ami legalább hármat tekeredett mielőtt leért. Jemima nem merte kipróbálni, mert zárt volt és sötét, de én biztos imádtam volna :D
Eleinte próbáltam leülni és elfoglalni magam, de annyira izgultam, hogy valami történik velük, hogy azért végig rajtuk tartottam a szememet.

A kedd elég katasztrofálisra sikerült. Délelőtt Jemima valamilyen okból kifolyólag elkezdett emelgetni, puszilgatni egy fa zsiráf szobrot. Persze Nathaniel rögtön leutánozta egy elefánttal. Én épp teregettem és csak a csattanást hallottam, ahogy elejtette. Persze eltört, bár szerencsére csak az agyara csücske. Samantha meglehetősen mérges volt este, de megragasztotta, úgyhogy semmi komoly. Utána a parkban Easter Egg Huntot játszottunk, csináltunk papírtojásokat Patriciával, elrejtettük őket, a gyerekek pedig megkeresték. Néha mi is kerestük, mert elfelejtettük hova tettük őket. :) Utána viszont elkezdtek rollerezni, és a Patricia kisfiúja elég csúnyát esett. Beütötte a fogát, vérzett is, ő pedig úgy üvöltött, mint a fába szorult féreg. De komolyan. Üvöltött. És amikor próbáltam kérdezni, hogy miért sírsz, annyit felelt, mert vérzik a szám. Nem volt könnyű megnyugtatni… Szerencsére a fogorvos azt mondta, minden rendben.
A szerdai kaland egy vásárlás volt. Kaptunk 5 fontot, hogy vegyünk valamit a papír boltban. Nem volt egyszerű. Jemima a döntésképtelenség mintaképe, ahogy ezt már többször tapasztaltam. Minden ésszerű próbálkozásom ellenére, hogy vegyünk festékkészletet (mert csak néhány szín van otthon), vagy színes papírt, mert azt sokszor hiányoljuk, a Frozen győzött, és megvettük a 1000. színezőt, matricákkal. (A Frozen az aktuális sláger mese). Ennél már csak a csütörtök volt izgalmasabb, amikor elmentünk pizzériába vacsizni. Majd mindjárt kitérek rá, hogy miért próbált Samantha ilyen sokszor „megszabadulni” tőlünk. Ez tök jól hangzott, pizza vacsi. Majd az étterem előtt Nathaniel annyit szólt, hogy pisilnem kell, és mire odafordultam már csurom pisi volt. Semmi nem volt nálam, sejtelmem sem volt mit csináljak. Nagyon nehéz úgy döntést hozni, hogy nem a saját gyerekeim, nem a saját konyhám, stb. Úgy döntöttem veszünk pizzát elvitelre és megesszük valahol egy napos padon. Sajnos rengeteget kellett várni, úgyhogy nem volt egy gyors megoldás, de nem akartam hazamenni rögtön. Na és most kitérek, hogy miért. Tegnap kezdődött az egyik legnagyobb és legfurább zsidó fesztivál, a Pesach vagy  angolul Passover. Ekkor ünneplik a zsidóság kiszabadulását Egyiptomból. Amikor is annyi idejük sem volt a zsidóknak, hogy kenyeret süssenek, ezért ma sem esznek kenyeret ilyenkor 8 napig, és semmit, ami élesztőt tartalmaz, vagy emelkedik.  Tehát se kenyér, se tészta, se rizs. (Tegnap a Patricia kisfia 5 percig sírt, mert nem ehet tésztát egy hétig :D ) És eddig rendben is lennénk, de most jön a fura része, hogy ez alatt az idő alatt nem is találkozhatnak még a morzsájával se a hagyományos ételeknek.  Tehát kitakarították a konyhát, lezárták a konyhaszekrényeket, letakarták a pultot fóliával, mindent kidobtak a hűtőből, és elővették a 4. étkészletüket, illetve a 4. és 5.-et, mert persze külön van a húsokhoz. És hogy mit esznek? Krumplit, húst, zöldségeket, illetve Matzah-t, ami a kovásztalan kenyér. Még nem kóstoltam, de annyira nem lehet jó. Viszont én kaptam plusz pénzt, hogy egyek máshol :) Tegnap és ma különleges vacsijuk van, a Seder. (elvileg az Utolsó Vacsora is egy Seder volt.) Van egy tányér több külön résszel, a különféle ételek számára, és mindegyik étel jelképez valamit. A keserű valami a rabszolgaság keserűségét, a ragacsos alma valami a cementet a piramisoknál. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de sose kapcsolódott bennem össze ezelőtt, hogy a piramisokat építő rabszolgák zsidók voltak.
Amikor elnézem a konyhájukat, eszembe jut az isteni finom otthoni húsvéti reggeli. És mi lesz velem, ha idén senki sem locsol meg???