Hát ez is elérkezett. Nagyon szomorúan fogadtam. Olyan gyorsan elrepült ez a néhány hónap. Most épp az üres szobámban ülök, mert ma jön a csomagszállító a bőröndjeimért, tehát össze kellett pakolnom. Éppen hogy csak be tudtam zárni a táskákat :D

Pénteken még utoljára bolyongtam egyet Londonban. Felmentem a Roof Gardenbe, ami egy nagyon elegáns étterem és szórakozóhely, de napközben néha-néha ingyen látogatható. A kertet az 1930-as években építették, még 6 fa az eredeti telepítésből maradt. Nagy jól néz ki, van egy spanyol kert és egy Tudor kert, még flamingók is sétálgatnak a patakban. Mindez a belvárosban, egy ház tetején.

• 
• 
• 
• 
• 

Utána a Hyde Parkban sétálgattam Végre megtaláltam a Princess Diana emlékszökőkutat, ami egész nagy, nem tudom eddig hogy hogy nem vettem észre. Egy nagy kör, amiben folyik a víz és szabad lábat lógatni benne :)

Majd felfedeztem két galériát is. Az egyikben egy minden bizonnyal fekete festőnő, Lynette Yiadom-Boakye képei voltak, merthogy minden szereplő fekete a festményein. Nagyon jól ábrázolta a mozgásokat, nagyon dinamikus képei vannak.

A másikban egy amerikai szobrász, Duane Hanson művei voltak. Mikor beléptem megláttam egy nénit ülni a teremben újságot olvasva, nyári kalapban, öreg könyvekkel körül rakva. Először azt gondoltam, hogy ez biztos valami érdekes kortárs kiállítás, és igazi emberek ülnek le szoborként. Majd rájöttem, hogy nem, ezek igazi embereknek tűnő szobrok. Elképesztően élethűek voltak, figyeltem hogy lélegzik-e :D Volt egy festő, aki mögött a fal be volt festve ugyanolyan színűre mint a festőhenger, egy bácsi egy újságos kocsival, takarítónő, csupa hétköznapi figura. Pont az a célja a művésznek, hogy felhívja a figyelmet hétköznapi emberek hétköznapi problémáira. Volt egy szemetes is, egy bezacskózott csecsemővel...

Utána piknikeztünk egyet Patriciával, majd találkoztunk egy barátnőjével, beszélgettünk, semmi különös.

Na de a szombat!! Doverbe utaztunk, ez volt körülbelül az egyetlen hely, amit már akkor meg akartam nézni mielőtt megérkeztem. Nem csalódtam:) A város maga nem nagy szám, mondjuk sokat nem láttunk belőle, de a fehér sziklák varázslatosak. 

Előtte bementünk a Dover múzeumba, ami sokkal jobb volt mint vártam. (Úristen hány múzeumra ítam már ugyanezt!!) Volt helytörténeti része, fényképészet fejlődés része, világháború természetesen, ééééés a leghíresebb egy 3500 éves hajó, vagy talán inkább csónak. A legöregebb ismert tengerjáró eszköz. Egész jó állapotban megtalálták egész nagy darabját, ami most konzerválva üveg ketrecben van kiállítva. Sok sok érdekes információval az építéséről, használatáról, a korról amiből származik. Csináltak egy replikát is, korabeli szerszámokkal, és mindenki meglepődött milyen jól használható szerszámok léteztek akkor. :)

• 
• 
• 

Utána felmásztunk a kastélyig, nagyon látványos, kicsit hasonló a windsorihoz.Majd hatalmas séta következett a sziklák tetején. Annyira élveztem. Végre újra a természetben. Gyönyörű napsütés, őrült szél, tenger, mező, állatok. Nagyon szép volt. Elmentünk egy kis világítótoronyig majd vissza, ezer fényképet készítettünk, bóklásztunk. Sajnos a lejárat a tengerhez le volt zárva, pedig alulról is biztos káprázatos lehet. Utána visszamentünk a városba, megtaláltuk a 'strandot'. Meglepően meleg volt a víz, illetve meglepően nem volt annyira hideg, de csupacsupa kavics. Bár nem szúrós szikla, hanem gömbölyű kavics. Aztán sajnos indult a buszunk visszafelé. De mesés utolsó kirándulás volt. (:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

A vasárnap kicsit nyugisabbra sikerült. Patriciával és Annával egy szlovák au-pair lánnyal elmentünk a Sherlock Holmes múzeumba. Igazából csalódás volt. Drága volt és semmi extra. Inkább egy korabeli lakás és néhány viaszfigura híresebb sztorikból. De mivel sose voltam egy Sherlock fan, nem sokat mondtak. Utána sétáltunk egyet, majd vártak a gyerekek.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Hát ilyen volt az utolsó hétvégém.

Azóta tegnap még egy izgalmas kalandban volt részem. Elmentünk az Abbey Roadra, megcsinálni a híres Beatles fényképet. Egész jól sikerült szerintem :D

 

Holnap még egy utolsó buli, aztán irány Párizs :D

Utolsó előtti hétvége Londonban. Szuper jó volt!! Ha minden hétvége ilyen lenne életemben! :) 

Pénteken Bournemouth-ba látogattam, a déli tengerpartra, ahol egy lillafüredi barátnőmmel találkoztam. Ő már több mint két éve él ott, fura volt vele Angliában találkozni, főleg, hogy nem is láttam, mióta kiköltözött. De nagyon jól éreztük magunkat, sétáltunk, napoztunk, beszélgettünk. A tengerpart nagyon szép, homokos part, kék víz, szél és hideg :) A városban nagyon sok park van, láttam egy régi templomot is, illetve megnéztünk egy múzeumot. Ami igazából egy házaspár háza volt, akik beutazták a világot és mindenfélét összegyűjtöttek. Jól nézett ki, tengerre néző szobákkal, és napokig tartó portörölgetést igénylő kacatokkal :D Az ideiglenes kiállítás Alphonse Mucha képeiből állt, amikről először nem tudtam honnan ismerősek. Majd leesett, hogy két évig néztem őket a koli szobában, Lilla szekrényajtaján :D
Este megmutatta Zsófi a szobáját, találkoztam a barátjával is. Utána sajnos mennie kellett dolgozni, mert a főnöke nem tudta elengedni, de mondta, hogy menjek én is, legalább megvacsorázhatok. Merthogy étteremben dolgozik. Nagyon jól hangzott, ingyen vacsi egy étteremben, az egyetlen bökkenő, hogy indiai étterem volt, és aki ismer az tudja, mennyire rajongom a csípős ételért... :D Sajnos a busz több mint egy órát késett!!!! (igen, ilyen itt is előfordul:), így nagyon későn feküdtem le, másnap pedig kelnem kellett, mert jött a bátyám. :D :D :D :D

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

Szuper tesós hétvégénk alakult. Szombaton Patriciával és Zoli egyik barátjával Mike-kal vidámparkba mentünk. Eszméletlenül jól éreztük magunkat. Kipróbáltuk a legőrültebb, legfélelmetesebb hullámvasutakat, és a legkisebb gyerekeknek szóló játékokat is. Nem tudnám megmondani melyiket élveztük jobban :D Sajnos rengeteget kellett sorban állni, de elbeszélgettünk, sokat nevettünk. Szuper napsütés volt, meglepően barna vagyok már :)
Aztán egy pubban vacsiztunk, ezek a vacsik, pubok nagyon fognak hiányozni. Tök jó hogy egy kocsma és egy étterem között állnak valahol, nagyon jól használható helyek. 

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Vasárnap egy kis városnézést tartottunk. Fel akartunk menni a Shardba de zárva volt, reggelizni akartunk Borough piacon, de zárva volt, úgyhogy egy jó kolbászos, baconös, tojásos szendviccsel kezdtük a napot. Utána felmásztunk a Monument 311 lépcsőjén, ami másodszorra nem tűnt annyira vészesnek. Mike is velünk tartott, tök jó érzés volt, hogy tudtunk olyan helyet találni ahol még ő sem járt. Utána elmentünk a Buckingham Palotához, mert még nem láttam az őröket piros ruhában. Eszméletlen tömeg volt, a belvárost elözönlötték a turisták.

• 
• 
• 
• 

Ezek után kaptam egy fantasztikus futócipőt a még fantasztikusabb bátyámtól utókarácsonyi ajándékként. Alaposan megvizsgáltak a boltban, bescannelték a lábam, felvették videóra ahogy futok, és ezek alapján választottunk cipőt. Nagyon kényelmes, nem is fáj benne a térdem :) Utána végig sétáltunk még az Oxford streeten, tesóm új albijába nézegettünk dolgokat, és bekukkantottunk a Hamleys-be is legók után kutatva:)
Végül elérkezett a búcsó pillanata, az Eurostar visszaindult Brüsszelbe, engem pedig vártak a gyerekek:)

Szóval csütörtök reggel érkezett építészhallgató unokatestvérem :) Sok érdekes programunk volt, pipálgathattam az egyre rövidebb listámat. A nézőpont eléggé építészes volt, mindenhol födémek és boltozatok, jó és kevésbé jó korinthoszi oszlopok :D

Csütörtökön a Sky Gardenbe mentünk, ami az egyik felhőkarcoló tetején lévő ingyenes!! kert és terasz. Szuper volt a kilátás, finom a kávé és végre valahol nem külön ffi és női wc volt, hanem koedukált! Persze jobb állapotban mint a Rezsőben. Minden a fülkén belül volt, csap, szappan természetesen és még a kézszárító is. Végre valaki kitalálta, hogyan lehet csökkenteni a sort a női wc előtt :) örültem :)

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Pénteken színházba mentünk, Ahogy tetszik a Globe-ban. A színház szuperül néz ki, a színészek Shakespeare korabeli ruhákban, korabeli hangszerekkel játszottak, hangulatos volt. De sajnos nem sokat értettünk belőle, és piszok kényelmetlen volt, mert álló jegyünk volt középre a nyitott részbe; a darab 3 órás volt, és természetesen még esett is kicsit. És még fényképezni se lehetett... Viszont a főszereplő színész testéről anatómia könyvet lehetne rajzolni. Én ilyet még sose láttam. Minden kis csipkéje megvolt minden izmának. Sajnos csak egyszer vette le a pólóját :D Szóval végeredményben megérte :D

• 
• 
• 
• 
• 

Péntek este bulizni mentünk Shoreditchbe, Londonnak abba a bulinegyedébe, amit kevésbe lepnek el a turisták. Nem tudtam, hogy olyan rendezvényre vettünk jegyet, ami egy klub túra volt, tehát négy vagy öt helyre mentünk, táncoltunk, beszélgettünk. Nem volt rossz, legalább több mindent kipróbáltunk. A zene lehetett volna jobb, de azért jót táncoltunk. Patricia, Anika és Arsalan a couchsurfinges ismerősöm is csatlakozott, illetve az ő barátaik is. Jó társaság volt.

• 
• 

 

Szombaton hatalmasat kirándultunk, Stonehenge, Windsor Castle és Oxford volt a terv. Szervezett út volt, ami nagyon kényelmes, de a hátránya, hogy nem tudtunk annyi időt ott és úgy eltölteni, amennyit mi akartunk. Illetve különféle szerencsétlen esetek folytán az út vége elég rohanássá változott, így Oxfordra nem igazán maradt időnk.
Stonehenge-dzsel kezdtünk. Nekem nagyon tetszett, látványos, nem annyira hatalmas, mint amilyennek a képekről tűnik, de különleges. Az egész terület tele van réges régi emlékekkel, többek között olyasmi temetkezési buckákkal, mint amilyen Ongánál is van :D Az szuper, hogy maga Stonehenge a semmi közepén van, nem építették körbe. Még bárányok is legelésznek körülötte :D Drága unokatestvéremet a látogatóközpont szinte jobban érdekelte, mert tartott róla egyszer előadást. Tényleg jól néz ki, na de na. :D

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Aztán átutaztunk Windsorba, ahol sajnos történt egy baleset a csoport egyik tagjával, elesett, beverte a fejét és elvesztette az eszméletét. Így minden fejetlenné vált, nem tudtuk hol várjunk, mit csináljunk, mert hogy a jegyek az idegenvezetőnél voltak. Úgy tűnt mindenki szétszéledt. Mi azért, gondoltuk Annával, csak bemegyünk, ha már kifizettünk egy rakás pénzt érte, és a jegy bizonylatával, ami szerencsére nálam maradt kidumáltuk magunkat, és a meglepően fiatal Supervisor nyomtatott nekünk ajándék jegyet :) Aztán benn kiderült hogy a csoport mégse széledt szét annyira és valahogy mindenki bejutott, de mi a viccesebb utat választottuk :D A kastély maga meglepett. Vár jellegű, hatalmas, szürke, látványos. Megérte elmenni. Láttunk sok páncélt, festményt, tányért, szokásos dolgokat. Azon gondolkodtunk, hogy a záróra után vajon a királyi csemeték bújócskáznak-e a páncélokban :)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

De még ezzel se volt vége. Átszáguldoztunk volna Oxfordba, ha egy baleset miatt nem kell egy órát állnunk az autópályán, így sajnos Oxfordra csak negyed óránk jutott. Sajnáltuk, de legalább láttunk valamit. Utána visszaút Londonba, eléggé elfáradtunk. A napunkat egy igazi pub vacsorával koronáztuk meg. Anna stake-and-kidney puddingot evett, én kabátos krumplit avagy jacket potatot tonhallal. Fincsi volt. A sört és a Pimm's-t már meg sem említem. :D

• 
• 

Vasárnapra már nem sok energiánk és időnk maradt. De azért egy kis shoppingolás belefért, illetve a National Galery-ba is beugrottunk. Illetve majdnem elfelejtettem, hogy a 9 és háromnegyedik vágányt is megnéztük .D

• 
• 

Jövőre folytatás? ;)

 

 

 

Két újabb hétvége repült el. És valószínűleg már csak 3 van :( ez borzasztóan hangzik így leírva.

Előző hétvégém elég laposan telt, sok sok olvasással, könyv vásárlással. Az egyetlen igazán különleges program a Let It Be musical volt, ami viszont kárpótolt a hétvégéért. Nem csak hasonló parókát viseltek a színészek, mint a Beatles tagok, de ugyanúgy énekeltek, mozogtak, beszéltek. A Paul McCartney-t játszó férfi, még bal kezes gitáron is játszott, illetve a valóságnak megfelelően váltogatta őket!!! Megtörtént koncerteket adtak elő, és az igazi koncertfelvételt képernyőn vetítették hozzá. Zseniális volt, hogy a színészek pontosan úgy csináltak mindent mint a felvételen. Mindenki táncolt és énekelt :D
Mellettünk egy idős házaspár ült, és minden bátorságomat összeszedve bestédbe elegyedtem velük, mert elég idősnek tűntek ahhoz,hogy emlékezzenek a Beatlesre. Nem volt egyszerű beszélgetés, mert a néni Alzheimeres volt, a bácsi pedig nagyothalló, de cukik voltak, meséltek az életükről.

 

Aztán múlt csütörtökön megérkezett Anna unokatesóm, akivel egy varázslatos hétvégét töltöttünk együtt. A hétvége fénypontja a Maroon 5 koncert volt csütörtök este. Gyerekkori kedvenceim, mindig is úgy gondoltam, hogy ez az a zenekar, aminek koncertjéért bármennyi pénzt kiadnék:) Hát megtörtént. Valóra vált egy álom. Most új zenekart kell keresnem :)
Szerencsére nem csalódtam, pedig felkészültem, mert az utóbbi évek Maroon 5-ját nem igazán szeretem. Túl populárisak lettek, és minden az énekesről és tetoválásairól szól, mintha nem is egy zenekar lennének. De élőben más volt, rock zenét játszottak, együttesként, persze dj-vel... De a legfontosabb, hogy nem csak az új albumról válogattak, hanem minden korábbi slágerüket játszották, a régi kedvenceket is. She Will Be Loved, This Love, Sunday Morning, eszméletlen volt. Elég közel álltunk, kb mint tavaly a Robbie Williamsen. Lehet bevezetem, hogy évente elmegyek egy nagy koncertre :) Meg is beszéltük Annával, hogy jövőre visszajövünk:D A koncert különlegessége, hogy klip forgatás zajlott egy új, talán az eddigi legrosszabb számukhoz. (Ahogy mondtam, nem igazán tetszik az irány, amit vettek). De a lényeg, hogy benne vagyunk a klipben a tömegben, és elmondhatjuk, hogy mi ott voltunk azon a koncerten :D

https://www.youtube.com/watch?v=Wa64gOwuIyE

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

A hétvége többi részéről külön (:

Ezt a hétvégét Londonban töltöttem. A muszáj látnom mielőtt haza megyek listám csak nő és nő, úgyhogy el kellett kezdenem pipálgatni.

Csütörtökön szakadt az eső, egész nap Harry Pottert olvastam :D

Pénteken jó idő volt szerencsére, Piával és Susannával találkoztunk, hogy megnézzük felnyílni a Tower hidat. A különleges német vitorlásról lemaradtunk, de a hidat még épp elcsíptük. Azt hittem nagyon ritka, hogy felnyitják, de egyáltalán nem, napi többször is akár. Utána bementünk a Városházára, ahol van egy nagy London térkép a földön. Így látszott igazán, milyen nagy London. Ezek után elmentünk a Shardhoz, ami London legmagasabb épülete, illetve egy darabig Európáé is volt. A jegy a kilátóba valami 30 font, de hallottam, hogy van egy étterem ahova fel lehet menni, és ha elég pofátlanok vagyunk még fogyasztani se muszáj. Szóval összeszedtük minden bátorságunkat, és elég pofátlanok voltunk. De nem voltunk egyedül. A 32. emeletre mehettünk fel, és habár csak egy irányba tudtunk szétnézni, klassz volt.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Péntek délután múzeumoztam. Először az Imperial War Museumba, majd a Royal Air Force múzeumba mentem. Háború, természetesen:) Újra megnéztem az első világháborús kiállítást, ami még mindig nagyon tetszik, illetve most találtam egy érdekes holokauszt kiállítást is. Ami lehet csak azért volt érdekes, mert egy zsidó családnál lakom, nem tudom. Az lepett meg a legjobban, hogy a negyedik Lateráni Zsinaton 1215-ben rendelte el a pápa, III. Ince , hogy sárga jellel kell megkülönböztetni a zsidókat, ami bűnbánatot és szégyenkezést fejez ki. Ez valahogy arra vezethető vissza, hogy ők ölték meg Jézust. De jobban utána kéne járnom ezeknek a dolgoknak...
A Royal Air Force múzeum tele volt repülővel, nem meglepő módon :D A  legérdekesebb egy hatalmas bombázó volt. Mindkét múzeumban találtam említést Magyarországról. Nagyon elfáradtam a sok gyaloglásban, de azért este elmentünk bulizni Patriciával egy kis klubba, ahol szombatonként filmzene parti van, amit már ezer éve meg akarok nézni. Bár most csak pénteken sikerült eljutnunk, de egyszer mindenképp kipróbálom ezt a filmzene partit is. A buli nem volt nagy szám, de isteni zöldborsó levest vacsiztam :D Amúgy ez tök jó itt, hogy lehet vacsizni, inni és táncolni is ugyanazon a helyen :D

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Szombaton meglátogatott Kim, akinél Bristolban laktunk. Elmentünk görkorizni a Hyde Parkba, Anika egy német au-pair is velünk tartott. Klassz volt, szép napos időt fogtunk ki. Utána Kimmel a Kew Gardensbe mentünk, ami egy királyi kert, tele virággal és fura épületekkel. Majd még egy számítógépes art kiállítást is megnéztünk, ami elég fura volt, nem nagyon láttam még számítógépes képeket, ami művészeti célból készült. Volt néhány gép ahol az egér mozgatásával változott a zene, vagy házak nőttek ki a semmiből. Érdekes volt. Illetve volt egy projektor ami mintákat vetített a fehér tányérokra, felvetve a digitális lakberendezés ötletét. Ez kicsit távol áll tőlem, de miért is ne... Aztán a hétvége legkülönlegesebb eseményeként taxival mentünk a buszállomásra, hogy Kim nehogy lekésse a buszát :D Persze csak kb. 5 percet utaztunk, de hatalmas élmény volt nekem igazi londoni taxiban ülni :D Este olyan jó idő volt, hogy nem akartam haza menni, úgyhogy még egyszer megnéztem felnyílni a Tower hidat:)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Vasárnap sem unatkoztam. A reggeli futás után úgy gondoltam jó ötlet felmenni a Monument tetejére, amit a londoni 1666-os tűzvész emlékére állítottak. 311 lépcső fok. Nem volt annyira jó ötlet. De megérte, a kilátás szuper volt. :D A tűz egy Pudding Lane-i pékségből indult és fél Londont lerombolta. A London hídja leszakad, és az Ég a város című dalok is erről a tűzről szólnak. Összességében azt hiszem segített Londonnak, mert utána egy sokkal tervezettebb, szervezettebb várost építettek. Utána kb egy óra keresgélés után találtunk egy helyet ami vasárnap is nyitva van, hogy Patriciával elfogyasszuk életünk első angol reggelijét. Mesés volt:) Virsli, bacon, tojás, toast, gomba és bab :) Korábban azt hittem, azért nem eszünk itthon, mert hogy nem kóser, de most ahogy belegondolok, teljesen kóser. Szóval nem tudom,miért nem eszünk itthon :) Lehet, hogy az igazi angolok nem is esznek igazi angol reggelit :)

• 
• 
• 
• 
• 

Találtam néhány még régebben készült képet a Monumentről. Annyira körül van építve, hogy nem igazán lehet jó képet csinálni róla.

• 
• 
• 

A reggeli/ebédünk után felmentünk a Tower Bridge-be, megnézni a kiállítást, és immár harmadszor is láttam felnyílni a hidat, most felülről :) A kiállítás a híd építéséről szól. Azt hittem sokkal öregebb, de csak a 19. század végén építették. Van egy nagy motor szoba, ahol a régi gépek láthatók, amik felemelték a hidat. Illetve van egy kiállítás a világ különleges hídjairól, amik között szerepel a Lánchíd is :)
Még egy múzeum belefért a napunkba, a Museum of London. Sokkal érdekesebb volt, mint vártam, de azt hiszem eddig minden múzeumra ezt mondtam. London történetén vezetett végig, egészen az őskortól. 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Hát ennyi fért bele a hétvégémbe. A listám még hosszú, de van még legalább egy hónapom mindent kipipálni :)

Most hétvégén Let it Be musical, Eurovíziós Dalfesztivál döntő, Sherlock Holmes múzeum és talán Windsor kastély. Csak ne lenne olyan drága a vonat jegy :)

puszi mindenkinek!!

Az elmúlt félév egyik legjobb hétvégéje volt a mostani. Liverpoolba látogattunk, a Beatles otthonába.

Péntek este mentünk, kocsival, egy oszkár szerű oldalon keresztül, ötvenes pasival. Mint kiderült nagy couchsurfinges, úgyhogy megértette utunkat. Végig beszélgettük a több, mint három órás utat. Aztán jött értünk a srác akinél laktunk. Ő egy harminc körüli néger srác, aki nagyon jó fej volt, segítőkész, szuper szállásadó. Másnap körbevezetett minket a városon és még eltévedni se hagyott minket :D

Liverpool híres két katedrálisáról, amik közül egyik furább, mint a másik. Az anglikán kívülről egy elhagyott gyárépületre emlékeztet, így hatalmas meglepetés volt a beltér. Hatalmas, monumentális, egyszerű, Anglia legnagyobb temploma, a világ legnagyobb anglikán temploma és harangja a 3. a világon. Az a Sir Giles Gilbert Scott tervezte a 20. század elején, aki a piros telefonfülkét is :D Felmentünk a toronyba, ahonnan szuper kilátás nyílt a városra. De talán a legérdekesebb maga az út volt felfele, mert a harangtornyon keresztül vezetett, hangulatos kis lépcsősoron. 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A katolikus katedrális egy wigwamra emlékeztet. A 60-as években készült el Sir Frederick Gibberd tervei alapján, és benne található a világ legnagyobb festett üvegablaka. Annyira nem tetszett...

• 
• 
• 

Ezután elsétáltunk a Mathew Streetre, ami erősen kötődik a Beatleshez. De minderről később. 

Liverpool a Mersey folyó két partján fekszik. Korábban a hajóforgalom jelentős szerepet játszott a város életében. Számunkra a legjelentősebb látnivaló a folyóparton az Albert Dock volt, ami egy kulturális központnak is felfogható, és a Világörökség része. Az egész város tele van egy torz bárány szoborral, ami mint kiderült a Super Lambanana, azaz báránybanán, ami a 2008-as Európa Kultúrális Fővárosa pályázatra készült. Amit meg is nyert a város, remélem nem a báránybanán miatt...

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

 

Megnéztük a Tengerészeti  Múzeumot és a Nemzetközi Rabszolgaság Múzeumot. A Rabszolga múzeum újdonság volt számomra, mármint sose voltam még ezzel a témával foglalkozó múzeumban. Érdekes volt, sok fényképpel, személyes történettel. Illetve arról is újra megbizonyosodhattunk, miből is szerezte Anglia a vagyonát... Liverpoolnak egyébként jelentős szerepe a volt a rabszolga kereskedelemben. A harmadik múzeum amibe bepillantottunk a Tate Liverpool galéria. Nem sok időnk volt rá, de nem fogjátok kitalálni milyen kiállítást néztünk meg! Egy magyar fotográfusét, Kepes Györgyét. Nem a megszokott megörökítek egy pillanatot fényképek voltak, inkább "csendéletek". Úgy értem, hogy (feltehetőleg) maga a fotós alkotta a témákat. Például körök, kezek, víz. Mindez fekete-fehérben.

 

Na és jöjjön a Beatles.

Két Beatles múzeum is van, az egyik részletes, kezdetektől a feloszlásig, a másik az amerikai sikerre, hatásra koncentrál. Sok mindent megtudtam róluk, csak nagyon tömény volt a zene, az audioguide és a töménytelen leírt információ együttese. Persze vettem szuper Beatles pólót is.

• 
• 
• 
• 

 

 

A Mathew street a leghíresebb a turisták között, ugyanis itt található a Cavern Club, ahol a Beatles pályafutása kezdődött. (Ma néhány méterre az eredetitől.) Bár a Beatles múzeumban megtudtam, hogy a Cashba nevű helyen kezdtek játszani még Quarrymen néven, a dobok mögött Pete Besttel. Na de a Cavern Clubban 292-szer játszottak, szóval nem hiába lepik el a rajongók minden este. Ahogy mi is tettük szombaton. Élőzene volt, először egy Mona Lisa Twins nevű banda játszott, majd egy házigazdának tűnő Beatles tribute band, akik sok sok Beatlest játszottak. Lehetett dalt választani és énekelni. Természetesen ezt nem hagyhattam ki. Az I Saw Her Standing There-t énekeltem. Már kevesen voltak, de mindenki élvezte. Mondjuk arról megbizonyosodtam, hogy nem énekesnek születtem, de hatalmas élmény volt.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Vasárnap indulás előtt pedig még gyorsan kibuszoztunk a Penny Lane-hez és a Strawberry Fieldhez. Hacsak néhány fotó erejéig is, de nem akartam kihagyni. A Strawberry Field kapuján és a Cavern Clubban is jelét hagytuk, hogy ott jártunk (:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

Aztán amire sajnos csak egy pillantásnyi időnk maradt a buszindulás előtt, az a Walker Art Gallery és a St George's Hall. Legközelebb :D

• 
• 

Április 26. vasárnap, kb. 10!!!!! °C

Csak néhány órát tudtunk Bath-ban tölteni, de mindent megnéztünk amit a listámra írtam :)
Tetszett ez a város, kicsit Cambridge emlékeztetett a nagy homokkő épületeivel. (Persze lehet, hogy nem homokkő, de ilyen világossárga színű kő :)

Van egy római kori fürdő, egy apátság, és néhány érdekes épület, és egy kedves kis folyó régi hidakkal. A legtöbb időt a Jane Austen múzeumban töltöttük, vettem is gyorsan egy könyvet tőle, bár elég nehéz olvasni. Érdekes volt, tudtátok hogy Addison kórja volt? :)
Reggel kihalt volt a város, de délutánra megelevenedett. Elég kedvelt turista célpont.Kényelmesen sétálgattunk, mert volt még időnk a buszig, amikor találtunk egy fantasztikus utcazenészt. Egy elég idős bácsi volt, aki énekelt és trombitált. Majdnem lekéstük a buszt :D

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Legközelebbi úti cél: Liverpool :)

Sziasztok!

Nagyon mozgalmas hétvégére sikeredett első couchsurfinges kalandunk. Péntek este 10 után értünk Bristolba, a szállásadónk jött értünk, és hazavezetett kastélyába! Pontosabban ő csak egy lakást bérel egy kastélyban, de nagyon impozáns az épület :) A srác, Kim, egy 30 körüli német informatikus, akinek van egy szintetizátora, szereti a kiállításokat és a színházat. Jött velünk majdnem mindenhova.

• 
• 

Egész hétvégére esőt mondtak, úgyhogy szombat reggel korán kezdtük városjárásunkat, hogy mindent meg tudjunk nézni az eső előtt. De hihetetlen mázlink volt, és egész hétvégén megúsztuk az esőt. Rengeteget sétáltunk már megint, Kim tartalmas idegenvezetést tartott. Láttunk függőhidat, kikötőt, hajókat, katedrálist, kilátót, galériákat, múzeumot. Képek:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

Bristol jellegzetessége a sreet art. Egy híres graffitis, Banksy is itt született, és néhány képe ma is látható. Ő tényleg híres errefelé, a boltok tele vannak a képeivel, pontosan nem lehet tudni ki ő, de jó üzenetei vannak.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

Aztán a fárasztó nap után a társasozást választottuk. Őrült játékokkal játszottunk :D
Az első egy Cards Against Humanity nevű volt. Hülye kérdésekre kell minél viccesebb választ adni a kapott kártyákból lényegében. Sokat nevettünk, és rádöbbentem hogy az angol szleng szókincsem még az átlagos szókincsemnél is bénább... :D
Utána egy zombis stratégiai játékot próbáltunk, ami nem is lett volna rossz ha nem életünkben először játszunk vele (beleértve Kimet is). Így viszont inkább a leírást tanulmányoztuk, és próbáltuk megmenteni kolóniánkat a zombiktól. Kevés sikerrel...Azon gondolkodtam közben, hogy kik találják ki ezeket a játékokat. Szívesen dolgoznék játék tesztelőként :)

• 
• 

Vasárnap reggel korán útra keltünk, mert egy másik város volt soron, Bath. Immár kettesben.
Folyt. köv. :)

Még egy 2 héttel ezelőtti vasárnapi beszámolóval tartozom. 
Anikával, egy német au-pairrel voltunk egy kortárs kiállításon a Saatchi Galériában. Kicsit félve mentem, de még élvezhetően volt kortárs. Volt egy terem tele nylon szatyorral, és egy hatalmas fahangyákkal. De volt néhány jó festmény, a kedvencem egy erdőt ábrázolt, a földön fekve nézve. Utána a Hyde Parkban piknikeztünk, lebarnult a lábam olyan szép idő volt.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Aztán szerdán megjöttek Anyáék. Nagyon fárasztó hétvégénk volt, rengeteg mindent láttunk. Bementünk a Parlamentbe, ahol nagyon érdekes volt az idegen vezetés. Kiderült, hogy van egy férfi, a Black Rod, akinek az a feladata, hogy évente egyszer bevezesse az uralkodót az ülésterembe. Pontosabban áthívja a képviselőket a lordok házába, hogy meghallgassák az uralkodó beszédét. De becsapják előtte az ajtót, amin kopogtatnia kell, hogy bebocsátást nyerjen. Mindez a parlament függetlenségét jelképezi, és azért alakult ki, mert 1642-ben években I. Károly berontott a parlamentbe és le akart tartóztatni néhány képviselőt. Azóta az uralkodó nem léphet be a Parlamentbe akármikor. (Persze emellett más feladta is van a Black Rodnak :)

A Tower of Londonban is jártunk, ami sokkal nagyobb, mint képzeltem. Sok különféle kiállítás van, a legnagyobb érdeklődésre a koronázási ékszerek tartanak számot. A legrégebbi a felszentelő kanál, ami a 12. századból származik, de a legfontosabb ékszerek 1650-es évekből származnak, mert a Civil Háború alatt a koronázási ékszerek is elpusztultak. Majd új ékszereket készítettek II. Károly részére. Azon a koronán kívül amit a koronázáskor használnak, mindenkinek lehet saját, "hétköznapi" koronája is, így több korona is látható. Bennük rejtőzik több híres drágakő, például a híres Koh-i-Noor gyémánt. Remélhetőleg mindannyian megéljük a következő koronázást, akkor majd láthatjuk őket használat közben :)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

• 
• 
• 
• 
• 

A péntek nagy eseménye egy Kispál koncert volt. Igen, Londonban. :D Patriciával mentünk, kicsit féltem, hogy fogja magát érezni, de az elmúlt hónapban folyamatosan Kispált hallgattunk, hogy ismerősek legyenek neki a számok. Nagyon jó hangulat volt, mindenki magyar volt, magyar kaja volt, magyar biztonsági őrök, otthon éreztem magam. A koncert icipicit csalódás volt, valahogy a dalok nem voltak az igaziak, és Lovasinak hatalmas szakálla volt :D Viszont a koncert után nagyon jó zene szólt, hajnalig táncoltunk, és Patricia megismerkedett egy magyar sráccal, aki neki adta a Fradis sálját :D Annyit nevettem ezen :D

• 
• 
• 

Ó igen, és találtam néhány buszmegállónyira innen egy boltot, ahol még több magyar dolog kapható. Vettem is győri édest és pilóta kekszet :)

 

 

Most hétvégén Bristolba készülünk, couchsurfinggel. Remélem szuper élmény lesz :)

Mesés hétvégém volt. Napsütéssel, jobbnál jobb programokkal. 

Patricia Spanyolországban van, úgyhogy új kísérőkre kellett szert tennem. Nagyon örülök, hogy így alakult, hogy kis időt másokkal is eltöltöttem. Pénteken Hampsted Heath erdejében barangoltam, ez a közeli nagy erdős park. A kísérőm egy srác volt, akit couchsurfingről ismerek. Ezek a couchsurfinges emberek extra nyitottak, jót beszélgettünk, találkoztam a barátaival, együtt főztünk ebédet, és igen, végre igazi ételt ettem, ami kicsit több főzést igényelt, mint egy tészta, vagy halszelet...

Szombaton volt a várva várt Oxford-Cambridge evezős verseny. A versenyt 1829 óta rendezik meg!! Csodás napsütés volt, hatalmas hangulat, rengeteg fiatal, zászlók, szurkolás. Cambridge-nek szurkoltam, de sajnos mind a nőknél, mind a férfiaknál Oxford nyert. De gondolom azért mert Cambridge-ben többet kell tanulni :) Piával és egy másik német au-pair lánnyal voltunk.     

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A vasárnapról később :)